Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Márton és a Libák

Márton és a Libák

A Legsötétebb Bugyor

2021. november 16. - Márton és a Libák

IMG 20180709 163747

          Köszönöm,  hogy velem tartasz! Nem kenyerem a konfabuláció.  De van amit olyan mélyen temetünk el az elménkben;hogy nehéz a valóságot és az érzéseket megkülönböztetni. Mégis ez a történet indított el mindent,tett azzá aki nem akartam lenni. Lemerülök, a pokolba,felhozom és alaposan sikálva tálalom. Van benne minden amiért fogyasztjuk a kortárs irodalmat.

Claudia a Feketeerdei Szűz

95- 96' szilvesztere volt. Anyám pár nappal azelőtt mélyen nézett a kukába,hosszasan gondolkodott és egy karácsonyi üdvözlőlap romjait vette ki belőle. -Nekem adta,és én boldogan futottam a zsákmánnyal a szobámba. -Tehát mégis igaz volt! Nem álmodtam,tényleg férfi vagyok! -Ujjongtam magamban.  Anyum lépett be a szobába,pár papírpénzzel a kezében: -Egy kis tőke a szilveszteri bulihoz,menj be a városba a kedvenc diszkódba és csajozz be! -aztán egy hamutartót tett le a bankigazgatói íróasztalomra,és mosolygott. Mint minden anya ;ő is féltett,a dohányzást meg utálta, szóval értettem: Bárkit csak Oliviát  ne!

 Mint valami tinisztár léptem be a Highlife nagytermébe. Fehér trapéznadrág,fehér skótkockás feltűrt újjú flanelling,egy haute cotture  diszkós mellény,szőke hajkorona szemöldökig érő széles tinccsel,a cipőre nem emlékszem. Gyakorlatilag egy kib@szott Nick Carter voltam csak majd ötvenes karokkal. Ha azt hiszed komám,hogy azonnal a nyakamba ugrottak a csajok ha odamentem hozzájuk,-hát tévedsz! A kedvencem a hisztérikus nevetés és a kataton fejrázás a "nem-nem engem" szavak kíséretében volt az adott reakciók közül. -Magyarázd meg egy diszkréten önbizalomhianyos tininek,hogy annyira jó,hogy nem akarják elhinni! -Ugye?

 Ekkora azonban észrevettem valamit amitől majd kiesett a szívem.Egy hihetetlenül göndör, vörös hajú,zöld szemű,széles csípőjű,erős combú de karcsú derekú, szeplős lány állt előttem. Engem nézett,és minden erőmet latba kellett vennem, hogy ne produkáljam én is a fennt említett tüneteket. Táncoltunk,dumáltunk,már majdnem megcsókoltam amikor kiderült:a szülei is ott vannak. Az éjszakai vonattal indultak haza Németországba. Gyönyörű gutaütésben bolyongtam nem tudom,hogyan értem haza. Csak a telefonszámát,címét szorongattam,és élveztem a papírba szívódott illatát. Nem tudtam rendesen lezuhanyozni,annyira erős merevedésem volt.Nem tudom hányszor nyúltam magamhoz mielőtt elaludtam, de ugyanazzal a vággyal ébredtem. 

 Na mesélj! -Kérdezett anyám amikor a sietve leragasztott levélből egy fénykép hulott ki. Szédült bakfisként vette fel,hosszasan nézte: "Nem semmi vagy kölyök,ezt még tőled sem vártam." El volt bűvölve.  Én meg próbáltam játszani a macchot de,a pofazacskóm a tartósan a halántékomat  érintette,és izzadt a szemem. Egyszer majdnem megbuktam németből, de hirtelen  Goethének éreztem magam és  írtam,és írtunk egymásnak. Hosszan és mindenről. A húsvéti szünetben Olaszországban voltak küldött is egy képet. Majd meghívott hozzájuk a nyári szünetre. Baromságnak tartottam Rómeó monológját mindig is. Nincs ilyen: "Felejtsd el szem..." Egy szerelmes kamaszsrác nem így működik. Egyszerűen egy  szép vasárnap délután kiesik élete első két csókja,és egy olyan éjszaka a tengerparton,amit mindenkinek úgy kéne megélnie. (Ha még előtte vagy,ígérem hamarosan azt is le fogom írni egy másik fejezetben;) ) Éreztem,hogy valamit elfelejtettem,de a házim megvolt, a napi edzéstervvel is időben voltam.  Mesélhetnék arról, milyen jó volt az a fél év,amíg leveleztünk. Hogy pár hónapra visszakaptam az apám,összeraktunk egy kasa kis choppert,együtt dolgoztunk hogy ketten felépítsük a semmiből a város legjobb konditermét. Szeretnék írni az odaútról,hogy a legendás Orient Expressen az asztalához hívott egy világhírű fiatal operaénekesnő és szemérmetlenül flörtölt velem... De te a zaftos részekre vagy kíváncsi,ígérem szállítom már csak azért is,mert szeretném,hogy akinek írom ezt a blogot;szeresse a meztelen testem ne csak a lelkem értse.

 Tudtátok,hogy van egy olasz reneszánsz stílusú apró városka Németországban? Éppen elment a taxim benne a tartomány legnagyobb pletykafészkével. Én egy ajtó előtt állok amit frissen b@sztak rám. Idegesen cigerettázom,amikor szűk negyedóra leforgása után megjelenik egy ijesztően sovány lány ,aggasztó metabolizmussal ,de ugyanazzal az illattal. Gyorsan az előszobába dobja a cuccaimat,belémkarol és szinte mint egy papírsárkányt húz maga után. A papírsárkány idegesen arra gonol:miért nem egyeztetett vele a lány,hogyan fogja most megcsókolni. Húsvét óta azon agyal,belefér-e hogy óvatosan megfogja azt az asszonyos popsit (az apró de puha pocakra, hosszú és telt combokra, és két apróságra pont húsvétig gondolt a zsinórját masszírozva) Leültünk egy padra egy virágokkal teli alpesi réten. Clau finoman benyúl a keresztmamámtól kapott zöld rugbypólóm alá a gerincemen simít végig. Annyira bensőséges és privát szférába törő egyszerre. Próbálom kontrollálni az erekcióm de bukom a dolgot, és annyira benedvesek mint pattanásos tinilány a Backstreet Boys koncert első sorában. A lány észreveszi ,felugrik és a mező közepén tárt karokkal felém fordul. Én felkapom és megpörgetem ,egyszer csak megcsókol. Magam elé teszem,riadtan veszem észre,hogy már megint túl jól érzem magam,de ő megragadja a csípőmet és hozzámszorítja az övét. -Hmm nagyfiú! -némi iróniát vélek felfedezni a hangjában. Hülyeség volt iszonyat nagy. De akkor most nem lennék itt és írnám le: milyen pusztítást végez egy fiatalemberben a túlzott önkritika.  Most én fogtam kézen Clau-t és futottunk hazáig. Megismerkedtem Paullal az apjával,Victoriával a 39éves Jenifer Aniston klónnal,és nem utolsósorban Lizával a nálam néhány héttel fiatalabb szőke húgával; -aki mit szégyenlősködjünk: úgy nézett ki,hogy hozzá képest a pornós Dundika randa apáca.

 Feküdtem a vendégszobában,egy lila selyemboxert és egy vintagephoto mintás hawaiinget (szintén selyem)neveztem ki hálóruhának. Több mint egy éve meztelenül aludtam. Dehát vendégségben ugye... Könnyű álomból ébresztett egy puha csók. Egy melegítős lány bújt mellém  az oldalára fekve a keskeny ágyon. Még szerettem volna vele ismerkedni,megnyugodni ,hogy a kilóival együtt nem vesztette el a kedvességét, a tapintatosságát. Aggódva néztem ahogy kibontotta sorra az ingem gombjait. Féltem,mit szól az időközben kinőtt mellkaszőrömhöz,szégyelltem,hogy két keresztbordát is szétsütiztem a hasizmomon. A puha szőke bunda tetszett neki,a hasamra meg elég volt egy icipicit ráfeszíteni. Kezdtem volna felengedni,amikor a keze a lila selyem alá tévedt. A félelem és az öröm harcolt egymással bennem. Össze volt mindenem ugorva az érintése nyomán,de ahogy az ormányához ért,az izgalomtól egy kisebb orgazmusra való örömkönny távozott belőlem. Diadalmasan kacagott,és valami felnőtt nős árny futott át az arcán,amikor odaszorítottam a kezét magamhoz. Súgott valamit,felállt ,hogy fehérneműre vetkőzzön,aztán hirtelen lehúzta rólam az utolsó ruhát is. Végigsütött rajtam a holdsugár,ijedten vettem észre;milyen kicsi a kukim,és nagyon nagyon szorosan Claudiához bújtam. Épp azt akartam mondani neki:mennyire bizonytalan vagyok abban, tetszik-e neki? De pont a tenyeréhez sikerült nyomom a fiúságomat,ő mindent tudóan rámmosolygott. Tudtam,hogy félreértett ,de a hormonjaim legyőzték a síkideget. Pár perc múlva, az orgazmus felé, de még határozottan távol tőle,engedett annyira a görcs ,hogy egyszerre távozzon a kenőanyag amire ő megint azt hitte kész vagyok.Próbáltam lazításképp viszonozni,de nem engedte. Elkentámadásba lendült és fél óra múlva ugyanott voltunk,ahol előtte. Két hétig ebben merült ki a nemi életünk. Persze szép lassan le tudtam venni a bugyit, meg a melltartót,ő meg már kilencszer mutatta meg egy éjjel a mennyország kapuját,hogy az utolsó lépcsőn elgáncsoljon. Azt hiszem ennyit a fiatal lányok,maguk szerint tuti szextechnikáiról. 

 Pilinszky volt az irodalmi szakkörön.  Meghívtak ,hogy eredeti nyelven olvassam fel az egyik versét.Clau szakmai gyakorlatra sietett utána,én a férfi mosdóba. A meleg srác osont utánam és állt mellém a piszoárnál. Aggódva nézett rám,éppen szabadkozni akartam,hogy csak úgy néz ki mint a phimosis, de nincs szűkület. -Phirapizmus öcsém,gyere gyorsan a dokihoz mert különben elvesztheted! Pár perc múlva már az iskolaorvosnál vagyok. Harmincas nő,emlékeztet Claudiára,mindketten egymagasak velem. Hugo érdeklődve néz(nem hinném,hogy nem gondolkozott,rajta hogy majd ráránt a látványra) de jött az injekció. 19 éves nővérke,mai eszemmel belegondolva totál leszbikus,mégis olyan kedveseket mondot. Majdnem romantikus volt ahogy az az iszonyatos nyomás enyhült a kezében. A vizsgálóágyra biccentett,azon egy kenőcsre amit nem ártana bemasszírozni. Dokinéni és Hugo már kávézni indultak a teli termosz mellől. Én azonban önérzetesen néztem a nadrágcippzárom elé került akadályra. Nikki nővér helyrerakta a dolgokat és felöltöztetett.Meg volt hatva a szerelmemtől. Otthon volt három órám egyedül. A zuhany alatt azon töprengtem;milyen hiú ez a Liza még a fürdőszobában is van egy hatalmas fotója. Szórakozottan a kenőcsért nyúltam,hátamat a vízsugár simogatta,elöl meg...tejézuskurvaaúristen! Mind két kezem a tarkómon van! Mire fölfogom a dolgot,a kecses kicsi kék körömlakkos kézbe élvezek. Nézem a derékig levetkőzött szőke lányt, először néz rám kedvesen. Icipicire megyek össze.- So hübsch! -Mosolyg de belőlem kibukik minden stressz minden szorongás elsírom magam. Erre ő is. Bezárkózik a szobájába és abba se hagyja. Még amikor Clau hazaér se. Parázs flamand nyelvű vitatkozás (Paul holland volt) kitart ameddig Viktoria meg nem érkezik. Már enyhébben de három szólamban zeng amikor Paul hazaér. Leül mellém a kanapéra,a combomra teszi a kezét -ezegyszer hagyom- nyugtat,minden rendben lesz. Egyedül alszom,a ruha éget csak egy törülközőt terítek magamra. Viktoria ébreszt presszókávéval,a vitrin felé fordul amíg öltözöm. Bevágjuk magunkat a hatalmas amerikai autóba,krúzolunk a hegyekben,valami likőrt iszunk.(A tartományban akkoriban csak praktikusan mocsárrészeg állapotban nem lehetett vezetni) Paulról beszél,hogy milyen jó barát,apa,de..-Nekem ne mondd,addig tapizott amíg pedagógiai célzattal a kocsiajtóhoz nem csuktam a kezét. De most húzódj le kérlek,pisilnem kell! -mondtam és már egy tisztás széléhez gyalogoltam Vik viszont csak jött utánam. Csalán,ijedt zippzárhúzás,beakad,be vagyunk bambizva,vá segítek,nem,tragikomédia...mindenkinek a fantáziájára bízom a dolgot. Hazafelé jobb hátsón próbálok rendet teremteni a ruházatomban meg mindenben. A nő szégyenlősen néz a tükörben,én morcos próbálok lenni,de mindkettőnkből kitör a nevetés. Nem fogunk beszélni róla. Liza pár napra utazott a nagyszülőkhöz. Este apa és lánya,"anyós és vő" klikkekre bomlunk, Paul komolyan beszélget Claudiával . Mi is úgy teszünk,de közben olyanokat mondunk: csalán,varrónőnek tanultam fél évet és próbálunk nem nevetni. Éjszaka Clau franciaágyán bújunk össze,azt szeretném hogy ha már így alakult én legyek az első aki csúcsra juttatja a másikat. A hüvelyi közösülésen kívül mincs tabu,és figyelünk egymásra. De az ember hajlamos a mohóságra. Ott az a tüske: miért kell várni karácsonyig. Vik születésnapján kocsikázni indulunk. Egy hidegvizes medencéhez megyünk. Wassertretschtahl futunk két kört. Vik leül mellém, kér a férjétől és a barátnőmtől egy órát dumálni velem. Iszunk,és sodort cigit szívunk, elmoddja,hogy ott fogja hagyni Pault, Hogy Liza az első látásra belémesett de a nővére féltékenységből csapott le rám,a fogyókúrája is taktika volt,persze erre csak nagyobb korában fog rájönni. De gonoljak bele: 17éves és még velem is kéreti magát. 

 Kimelegedtem,fel  akartam frissülni a befolyónál,de Viktoria belelökött a vízbe. Ledobta az egyberuháját és utánam ugrott. Varrónő voltam fél évig- mondta- és az ingemet gombolta. -Csalán.-válaszoltam neki. -Akarlak. -15 vagyok. -Ne hantázz! 12 és tudni akarom milyen lehet bennem...

Talán azóta se tettem magam úgy oda,és soha nem éreztem magam elfogadva. A parkolóból egy teniszpálya méretű Fordból techno dübörgött,és a marihuána illata terjengett. Egy hatalmas férfiasságú de lélekben nő férfi a barátnőivel nevetett,akik egy személyben a lányai is voltak. Néztem a gyönyörű kínosan ápolt frissen 40éves lányt. Ahogy ívbe feszül a teste és a vízbe nyomja a fejét,hogy ne hallatszon a sikítása. Néztem, ahogy utána a pillanásával a tekintetemet irányítja: lássam mit néz. Mintha csak kölcsön adta volna nekem a hideg víztől és a behatolás utáni perc csendes robbanás folytán(szeretből folytattam)apróra összement tizenöt éves fériasságomat. Természetes volt hogy férfi vagyok,hogy újra férfi vagyok. Felpillantott rám,hogy emlékeztessen egy huszonhárom éves fogadalmára amit többször megosztott velem. Egy óvatos puszival megtörte,és baz elmúlt év összes szexuális flusztrációja felszabadult belőlem. Aggódva néztem rá,de mosolygott és még egy puszit kaptam tőle.

 Huszonöt éve nem mondtam el az igazat erről a vakációról. Próbáltam fekete-fehér maradni ,jófiú. Nem vállaltam fel. Pedig sohasem fogom elfelejteni ahogy másnap egy gyenge indokkal megléptem,Viktoria csókjára a vasútállomáson. A Kalsruhei lányokat akik azt hitték popsztár vagyok és a villamosom után futottak. A tengerészre a vonaton,akinek még erősen cezúrázva elmondtam a sztorit ,miután egy cinkos kérdést tett fel. Csak azt sajnálom, hogy sokáig magammal is el akartam hitetni :kényszerítve voltam. 

A bejegyzés trackback címe:

https://martoesalibak.blog.hu/api/trackback/id/tr7716756784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása